2014. július 30., szerda , Judit, Xénia

1055 Bp., Szalay u. 10–14.

Tel.: (+36-1) 235-7200

Fax: (+36-1) 235-7202

magyar english
Elfelejtett jelszó

Intézeti folyóiratok

Köznevelés
Új Pedagógiai Szemle
Educatio
Könyv és nevelés
Kattintson ide a rendeléshez!
Szakmai anyagok

A reflexió szerepe

Cimkék: MAGreflexió

A reflexió szerepe

A tanulói szükségletekre alapozott rendszer is azt az elgondolást támogatja, hogy az eredményes tanulásszervezés érzékeny és egyéni, de mindenképp tudatos döntéseken alapuló szakmai folyamat. Vagyis a pedagógus hozza meg a tanulásszervezést érintő döntéseket, a jó választáshoz pedig azok módszereinek tárházára van szüksége. Az eredményes tanítás elemei pedig akkor csiszolódnak össze és épülnek be igazán, ha a pedagógus saját tanítási tevékenységét is elemzi, megfigyel másokat, és megbeszéli velük a siker és a kudarc okait. Az eredményes tanítás megfoghatatlannak tartott művészete ilyen önvizsgálatok és szakmai eszmecserék során válik körvonalazhatóvá.

 

Magyar irodalom

„Az utóbbi időben megfigyeltem, hogy az egyik tanulóval ritkábban kerülök kapcsolatba. Keveset jelentkezik az órákon, hallgatag, ha beszélgetni próbálok vele, csak egy-két szavas válaszokat kapok. Problémái felől érdeklődtem, de azt mondta, hogy minden rendben, csak egy kicsit elfáradt. Társaival szemben sem volt olyan felszabadult, mint máskor. Úgy gondolom, elveszítette érdeklődését az iskola iránt, közömbösen viselkedett.

Ezért arra az elhatározásra jutottam, hogy megpróbálok több figyelmet szentelni ennek a kisgyereknek. Célom az volt, hogy megerősítsem benne: tiszteljük őt, fontos számunkra, az osztály megbecsült tagja. Egy érdekes, neki való, egyéni feladat segítségével próbáltam megvalósítani a szándékomat. Irodalomórán hirdetéseket fogalmaztunk a mesékhez. Láttam, hogy ez a feladat felkeltette az érdeklődését. A következő órán megkértem arra, hogy ha van kedve, készítsen az osztálynak ilyen hirdetéseket – egyben találós kérdéseket – az összefoglaló órára. Örömmel vállalta a feladatot. A következő pár napban sokat beszélgettünk, tanácsot kért, megmutatta, amit addig készített. Igyekeztem őt sokat dicsérni, érdeklődni, hogyan halad a munkájával. Azt tapasztaltam, hogy újra érdeklődő lett, beszélget, jobb a kedve, aktív.

Az összefoglaló órának az egyik legérdekesebb részét ennek a kisfiúnak a feladatai jelentették. Elmondtam neki a többiek előtt, hogy nagyon büszke vagyok rá, társai pedig megtapsolták.”

 
 
Környeiné Németh Beáta, Garay János
Művészeti és Sport Általános Iskola, Szekszárd
 

Hazai kutatások alapján is tudjuk (Szivák, 2003), hogy a nyolcvanasas években szinte tudományos mozgalommá vált a reflektív gondolkodás, a reflektív gyakorlat. Ezzel összefüggésben sokan olyan eszközként értelmezik a reflektivitást, mely lehetőséget ad az elrugaszkodásra a rutintól, az új technikák kifejlesztésére a gondolkodás, a szituációk megítélése terén. Korábbi kutatások azt is igazolták, hogy az önelemző gondolkodás és használatának minősége összefügg a tanítás sikerességével. A legerősebb kapcsolat a kezdő tanárokra jellemző, akiknél szignifikáns összefüggés van az általuk említett problémák és az önelemző tevékenységükkel való elégedettségük között. A reflektivitás azonban hangsúlyt kap a napi gyakorlatban is, mivel a tanárok saját előzetes elképzelései és tapasztalatai határozzák meg például azt, hogy mit fogadnak el az órán, mit tartanak fontosnak a gyerek válaszaiból, és mit vallanak majd magukénak. Ezért ezen prekoncepciók elemzéséből, értékeléséből kiindulva kell fejleszteni az elméleti tudást éppúgy, mint ahogyan a tanítási stratégiák megválasztását és alkalmazását is.

A gyakorló pedagógusok általában ritkábban élnek az önelemzés gyakorlatával, kevés a visszacsatolás az értékelés szakaszában a tanításra, illetve a következő tervezést sem befolyásolják érdemben az ellenőrzés-értékelés reflexiói. Közös programunkban épp ezért nagy hangsúlyt kap a reflektivitás. A tanítókat az órát követő önreflexióra, illetve arra ösztönöztük, hogy tapasztalataikat, reakcióikat beszéljék meg a kollégákkal és más szakemberekkel. A mindezekkel kapcsoltos változást a MAG-os tanítók az alábbi módon fogalmazták meg.

 

Valódi munka folyik a csoportban

„A csoportfoglalkozásokon megfigyeltem, hogy néhány gyermek nem vesz részt a munkában igazán: »jobb« tanulónak vélt társukra bízzák a feladatok elvégzését. A passzívabb, visszahúzódóbb diákok háttérbe szorulnak. Ezért elkezdtem a csoporton belül szerepeket kiosztani, és olyan feladatokat találtam ki, hogy a csoporton belül mindenki ügyes lehessen. A gyerekek elkezdték érezni, hogy mindenkinek a munkájára szükség van a siker elérése érdekében, már a csöndesebbek is bátran mernek szerepelni. Azt mondják: »Mennyi mindenre képesek voltunk együtt!«”

 
 
Csabai Jánosné, Garay János Művészeti és
Sport Általános Iskola, Szekszárd
 

 

Megváltozott a hangulat az osztályban

„Egyre többször dolgoznak a gyerekek párban és csoportban. Úgy vettem észre, hogy ebben a munkaformában toleránsabbak, kezdeményezőbbek, érdeklődőbbek és leleményesebbek lettek. Sokszor valósíthatják meg saját ötleteiket, ami szinte folyamatosan sikerélményeket tartogat számukra. A kis csoportokban én is jobban átlátom, hogy ki hol tart, hogyan dolgozik, mi az, amiben még segítenem kell. Sokszor elég volt csak egy-egy szó, hogy előremozdítsam a feladatmegoldást.”

 
 
Hajdúné Balatoni Piroska, Fráter György
Általános és Művészeti Iskola, Sajólád
 

 

A gyerekek egyénenként fejlődnek

„Nagyon meglepett, amikor a gyűjtőmunka keretében többen elmentek a könyvtárba, és egymást segítve választottak verseket. De a legcsodálatosabb élmény az volt a számomra, hogy az egyik kisfiút, akinek a helyesírásával állandó problémák vannak, annyira sikerül lázba hozni, hogy a maga választotta verset hibátlanul másolta le, és gyönyörű rajzát és külalakját az osztálytársait is kitörő tapssal fogadták. Jó volt megtapasztalni, hogy a gyerekek őszintén tudnak örülni társuk sikerének.”

 
 
Weisz Lászlóné, Dienes Valéria
Általános Iskola Grundschule, Szekszárd
 

 

Önállóan szervezik iskolai feladataikat

„Sokszor gondot okozott nekem az egyéni fejlesztések szervezése során, hogy azokon ki is vegyen részt. Akit kijelöltem, az nem igazán akart a foglalkozáson részt venni, más viszont szívesen jött volna. A gyerekekkel megbeszéltük, hogy ez így nem mehet tovább. Azt a megoldást találtuk ki, hogy a gyerekek maguk között osztják be, mikor ki vesz részt az egyéni fejlesztő foglalkozáson. Szabályokat tisztáztunk (heti egy alkalom a minimum), névjegykártyákat készítettünk, melyet a hét elején helyeznek el a kiválasztott időpontnál. Lassan indult be a rendszer, de mára odáig jutottunk, hogy észre sem veszem, mikor osztják be magukat. Azóta szívesebben és nagyobb kedvvel jönnek, hisz ez a saját, önkéntes döntésük.”

 
 
Surányiné Szabó Erika, Fráter György
Általános és Művészeti Iskola, Sajólád
 

 

„Csak” irányítok, de javul a teljesítmény

„Pedagógusként egy kicsit nehezen élem meg, hogy nem én vagyok a középpontban az órán, nem én vezetem a tanulási folyamatot, csak indirekt módon irányítom, szervezem a tevékenységeket. Ugyanakkor jó érzés, hogy a diákok képesek egymással megbeszélni a problémáikat, és a tanulásban akadályozott diákjaim is jobb teljesítményt nyújtanak, mint korábban.”

 
 
Módné, Kutnyák Bernadett, Móricz
Zsigmond Általános Iskola, Háromfa
 

 

Pedagógusként én is megváltoztam

„A kooperatív módszerek alkalmazása nemcsak a gyerekeket formálta, hanem engem is. Amióta így tanítok, azóta türelmesebb, nyugodtabb és empatikusabb lettem. Megtanultam, hogyan kell más nézőpontjába helyezkedni, más szemlélettel foglalkozom a diákjaimmal. Úgy érzem, sokszor alábecsüljük a gyerekek képességeit, pedig ha hagyjuk őket kibontakozni, csodákra képesek.”

 
 
Bacsa Antalné, Árpád Fejedelem
Általános Iskola, Nagyatád
 

 

Először nekem kellett őt elfogadnom

„Az idén új tanítvány érkezett osztályközösségünkbe. Hiperaktivitása, agresszivitása zavart engem és az osztályt egyaránt, mindig mindenbe hangosan, élcesen beleszólt. Nem tudtam tőle elfogadni ezt a viselkedést. Sokszor előfordult, hogy figyelmen kívül hagytam még órán is. Nem is változott a magatartása, sőt néha úgy éreztem, hogy egyre rosszabb lett. Rájöttem: ahhoz, hogy változzon, elsősorban kettőnk kapcsolatát kell rendezni. Elkezdtem rá figyelni, kedvesen, mosolygós arccal beszélni hozzá. Megtudtam, mi érdekli, mit szeret (az állatokra, a növényekre, a természetre kíváncsi). Kértem, készítsen az erdő állatvilágából beszámolót, gyűjtőmunkát környezetórára. Szívesen el is vállalta, örült a feladatnak. Társai és én is komoly érdeklődéssel hallgattuk, majd megtapsoltuk. Nagy sikere volt, bizalmát és önállóságát egy csapásra sikerült nagyon megerősítenem.”

 
 
Oláh Péterné, Móra Ferenc
Általános Iskola, Miskolc
 

A továbblépéshez érdemes átgondolni, mire irányulhat egy tudatos, az adaptív tanulásszervezést szem előtt tartó szakmai önreflexió.

  • Az eredményes tanulásszervezés változatos.
  • A pedagógiai gyakorlatot nem vezérelheti az a meggyőződés, hogy csak egy jó megoldás létezhet. A pedagógusnak arra kell törekednie, hogy a tanulásszervezés során biztonságos, de kockáztatásra is lehetőséget nyújtó megoldásokat alkalmazzon, és lehetőséget adjon az alternatívák érvényesülésére.

  • Az eredményes tanulásszervezés mindig tanulási sikert feltételez.
  • Fontos, hogy a pedagógus össze tudja kapcsolni gondosan kidolgozott tanítási tervét és annak gyakorlati magvalósulását úgy, hogy a gyerekek tanulási folyamata sikeres legyen, és a diákok kompetensnek érezzék magukat. Ez azt jelenti, hogy a gyerekeket a tanítási-tanulási folyamat aktív résztvevőjének kell tekinteni.

 

Rajz

„Az óra témája az anyák napja volt, meghívó tervezésével, készítésével. Ez nagyon hálás téma, és sok lehetőség kínálkozik a tantárgyi koncentrációra (az ének, az irodalom, a technika, a környezetismeret, a nyelvtan, a matematika terén egyaránt). A csoportszervezésnél a technikaórához hasonlóan a gyerekek szabadon választhattak, hogy kikkel szeretnének együtt dolgozni. […] Megbeszéltük, hogy kis ünnepségünkre saját kezűleg készítünk meghívót az anyukáknak. Ötletbörzét rendeztünk. Mindenki elmondhatta az elképzeléseit, sőt akadt olyan gyerek, aki le is rajzolta az ötletét. A sokféle javaslatból végül is kialakult egy mindenki által elfogadott terv.

A kivitelezés eszközeit, technikáját az egyes kiscsoportok már maguk választották meg. Volt olyan csapat, amelyik színes ceruzával, filctollal rajzot készített, egy másik színes papírból ragasztott szívet, de olyan is akadt, amelyik kombinált technikát használt.

Közösen döntöttük el, hogy milyen szöveg kerüljön a meghívóba.”

 
 
Stercz Ádámné, 3. évfolyam, Farkaslyuki
Általános Iskola, Farkaslyuk
 
  • Az eredményes tanulásszervezés a pedagógus rugalmas és adaptív döntéseinek sorozata.
  • A pedagógiai munka állandó információgyűjtés, véleményalkotás és reflexió, amelyeknek segítségével a tanulásszervezés során a pedagógus kellően rugalmasan alkalmazkodhat a különböző tanulói igények széles skálájához.

  • Az eredményes tanulásszervezés beépíti és alapul veszi az alaptanterv fejlesztési követelményeit.
  • A tanulási folyamat tervezésekor a pedagógusnak figyelembe kell vennie az alaptanterv által egy-egy műveltségi területhez előírt fejlesztési célokat és követelményeket. Mindemellett azt is át kell gondolnia, hogyan alakíthatja úgy a tanítási-tanulási folyamatot, hogy az diákjai egyéni tanulási igényeinek a lehető leginkább megfeleljen, támogassa alapvető szükségleteik kielégítését.

  • Az eredményes tanulásszervezés megújulásra képes és dinamikus.
  • Az a pedagógus képes erre, aki tudja és fel is használja a kutatások által kínált elméleti alapokat, valamint a gyakorlati és elméleti ismeretek széles körére építve bővíti a tanulásszervezésben alkalmazott eljárásait, mindig szem előtt tartva azt, hogy a diák a tanulási folyamat aktív résztvevője.

  • A tanulásszervezés akkor eredményes, ha a pedagógus a tanulásszervezést folyamatként értelmezi.
  • A tanulási folyamat elején a pedagógusnak fel kell mérnie a diákok egyéni tanulási képességeit, érdeklődési körét és erősségeit. Ez a tanulók megfigyelésén és a velük folytatott beszélgetéseken, kevésbé a dolgozatokon alapul. Ezt követően már meg tudja határozni, milyen tanulásszervezést alkalmaz a diákok tanulási képességeinek és tanulási stílusának megfelelően. Majd a folyamat végén értékeli, hogy mennyit fejlődtek a tanulók, s a ciklus azzal zárul, hogy a pedagógus elemzi saját munkáját, és további megbeszéléseket kezdeményez diákjaival is.

  • Az eredményes tanulásszervezés legjobban akkor valósítható meg, ha a pedagógusok együttműködnek.
  • A pedagógusok saját tanulásszervezési gyakorlatukat fejleszthetik szakmai továbbképzéseken, vagy úgy is, hogy együtt dolgoznak munkatársaikkal, vezetőikkel. Az ilyen programoknak mindig kell olyan elemeket tartalmazniuk, amelyek lehetővé teszik a pedagógus saját munkájának vizsgálatát.

A tanítási gyakorlatra való önreflexió mellett nagyon lényeges a kollégák közti együttműködés, a tanítási folyamat közös elemzése is. A MAG-projekt második évében több iskolában tapasztalható volt a tanítók szakmai kooperációja és annak előnyei. Ebből a szempontból is hasznosnak bizonyult az immár másodszor megrendezett, így hagyományosnak tekinthető MAG-találkozó.

A honlapon található tanulmányok, egyéb szellemi termékek, illetve szerzői művek (a továbbiakban: művek) jogtulajdonosa az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet. A jogtulajdonos egyértelmű forrásmegjelölés mellett felhasználást enged a művekkel kapcsolatban oktatási, tudományos, kulturális célból. A jogtulajdonos a művekkel kapcsolatos anyagi haszonszerzést azonban kifejezetten megtiltja.